Előzmények:
Régóta szerettem volna már bullterrier kutyust. Ki is néztem egy Lenke nevű szukát az „örökbe fogadható bullterrierek” között, de sajnos különböző okok miatt nem sikerült az örökbefogadás.
Nagyon elkeseredtem, és már – már le is mondtam róla, mikor valahogy ráakadtam egy hirdetésre, ahol egy négy éves kan bullyt elajándékozna a gazdija. Egyből telefonáltam, de természetesen amilyen szerencsém nekem van, a kutyust már elvitték. De az úriember tud Eger mellett egy másik kutyust, akit el szeretne ajándékozni a gazdija. Ő egy 5 hónapos, hófehér kanocska.
Több e – mail, és telefonbeszélgetés után, este sikerült felvennem a kapcsolatot
Cs. Gy. -el, Spirit gazdijával!
Mindent, az ég - világon mindent elmondott a kutyusról, és megegyeztünk, hogy február 4. –én, csütörtökön találkozunk Pesten.
Telefonon folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, és végre elérkezett a csütörtök…
A nagy nap…
Február 4. csütörtök:
Nagyon izgatott vagyok. Szinte egész éjjel nem aludtam, reggel hatkor meg már kukorékoltam. 10 órakor indulunk Pestre…
Odafelé minden rendben zajlott, elintéztük a dolgunkat, megbeszéltük Cs. Gy.-el, a találka helyszínét. Aztán változott a program: Ő átadta Spiritet K. A. –nak, nekünk vele kellett találkoznunk.
Simán megtaláltuk egymást, ellátott egy –két hasznos tanáccsal minket, aztán indultunk is haza.
Hát bevallom, nem szeretném még egyszer átélni azt a 2, 5 órát, amíg haza értünk. Spirit annyira, de annyira rossz volt, hogy nem igazán találok rá szavakat. Nem hoztunk magunkkal ketrecet, mert azt hittük, hogy elmarad velem a hátsó ülésen, de természetesen nem így lett! Szinte mindenhol volt belőle! A fejem tetejétől kezdve, a kormányig…
Reménykedtünk, hogy majd elfárad, és elalszik, legalább egy fél órára, de nem jártunk szerencsével! Egész úton ébren volt, és folyamatosan csinálta a rosszaságait…
Elmondhatatlanul örültünk mind a ketten, mikor végre haza értünk. Rengeteget szaladgált, evett, ivott. Mindent megmutattunk neki, a játékait, a helyét. Azt hiszem, tetszik neki a hely. Este kimentünk még egy sétára, elvégezte a dolgait, és indult a helyére. Elég érdekes volt az első éjszakánk. Párszor felkeltem hozzá. Nyugtalan volt, gondoltam szokatlan a hely. Pedig a takaróját is elhoztuk, amin aludni szokott, hogy érezze a szagát rajta. Ne legyen minden olyan idegen neki.